EVLM a gyakorlatban 2. rész, a lapockáról

A lapockák fő feladata a vállak és így a karok stabilizálása a különböző pozíciókban. (pl.: fej fölött nyújtott kar, fekvőtámasz, test mögött nyújtott kar …)

Éppen ezért a rotátorköpeny izmai, melyek a váll finommechanikájáért felelősek, és amelyek szalagjai a helyén tartják ezt az érzékeny testrészünket, mind a lapockáról erednek és a felkarcsont valamely részén tapadnak, funkciójuktól függően.

Ebből következik, hogy ha valaki vállfájdalommal jön hozzám, akkor biztos, hogy kellő időt fogok fordítani a lapockák vizsgálására is. 

A mediális oldalon (gerinc felől) a lapockák elhelyezkedését főleg a trapéz -, rombusz - és a lapockaemelő-izmok határozzák meg. Laterális oldalán a görgetegizmok és a deltaizom hátsó oldala tapad, valamint meg kell még említenünk a lapockatövis alatti és feletti izmokat, és a lapocka alatti izmot.

A sok ülőmunkával, vagy eltorzult mozgásmintákkal könnyen felboríthatjuk a fent említett izmok kényes egyensúlyát. Egy ma tipikus pozíció, amit sokat láthatunk a görnyedt, görbe háttal járó tartás.Itt nem csak a lapocka izmai vannak kinyúlva és blokkolva, de valószínűleg a mellizmok is megrövidültek, vagyis a vállat előre húzzák.

 Éljen az ülő életmód!

Éljen az ülő életmód!

Itt fontos megérteni, hogy az alultornáztatott lapockatartó izmokat hiába kezdjük el dolgoztatni, nem fogunk érdemben eredményt elérni, amíg az elülső oldalon nem oldottunk az ellenálláson. (gyk. rövidült mellizmok)

Ha lapockákkal kell foglalkozni én elsőként általában a mediális oldal felszabadításával szoktam kezdeni. Itt az esetek túlnyomó részében a kisrombusz/lapockaemelő/felső trapéz-izmok szoktak nagyobb feszülésben lenni. 

Ez azt vonhatja maga után, hogy a lapockák enyhén kiforognak, és így a felső csücskük közelebb lesz a gerincoszlophoz, mint az alsó. Normális állapotban a lapocka mediális (gerinchez közeli) oldalának párhuzamosnak kéne lennie a gerincoszloppal.

Ezek együttes hatásaként egy olyan folytonosan megemelkedett lapockaállapot jelenik meg, ami megakadályoz minden olyan mozgást, amihez a lapockákat le kéne tudnunk forgatni (főleg fej fölé emelések tartoznak ide). 

Ez után egy aktív mobilizálást szoktam végezni a lapocka laterális (külső) oldalán, hogy ezzel is még nagyobb mozgásteret nyerjünk a karnak, valamint hogy az állandó kifelé rotációtól elfáradt vállak kis levegőhöz jussanak. Itt érinteni szoktam a delta - , kis – és nagygörgeteg izmokat valamint a lapockatövis alatti izmot is.

Végül a lapockatövis feletti izmot mozgatom át a trapézizom felső részével és a nyak több izmával egyetemben az előzőhöz hasonló módon. Ez utóbbi technika egyébként az impingement szindrómásoknak is nagy megkönnyebbülést szokott okozni.

Az oldások után, mivel a lapockát stabilan tartó és mozgató izmok mind meg lettek dolgozva, pár aktivizáló feladatot szoktam adni a vendégnek, gumiszalagokkal, hogy felébredjenek és bekapcsolódjanak a mozgásba az izmok, azok is, amik idáig lomhának bizonyultak. 

A blogposzt első részét itt olvashatod.

Amennyiben érdekel a technika itt bejelentkezhetsz! Várlak szeretettel! Bene Marci