Mi a jóga?

A jógagyakorlásról és magáról a jógáról is nagyon sok és ellentétes véleményt hallani a nyugati emberek szájából. Bevallom én sem tudtam róla szinte semmit. És bár a saját gyakorlásom hozta el a mélyebb és igazibb megértést ezen a soha véget nem érő izgalmas utazáson, mégis érdemesnek tartom röviden bemutatni, mi is a jóga.

Erre a kérdésre sok különböző választ adnak a bölcsek és kevésbé bölcsek egyaránt:

  • Patandzsali: "A jóga: a tudat alakulásainak uralása"
  • Vjásza: "A jóga összpontosított elmélyedés”
  • Ernst Wood: "A jóga a szellemi és testi kultúra rendszere, amit Indiában az ősi időktől kezdve gyakoroltak. Egyesíti a vallást, a filozófiát és a testi-lelki kultúrát... magában egyesíti a test fölötti uralmon kívül a lelki-szellemi és etikai lehetőségek kifejlesztését, amelyek hozzásegítenek az emberi lét teljességéhez".
  • Dennis Dunne: "A jóga az a módszer, amivel a tudatosság szintjére emelhetők a rejtett képességek".
  • Mircea Eliade: "A jóga célja ugyanaz, mint a szánkhjáé: megszüntetni a hétköznapi tudatot egy minőségileg más tudat kedvéért, amely teljességgel képes a metafizikai igazság megismerésére".
  • Baktay Ervin: "Azt mondhatjuk, hogy a jóga nem egyéb, mint az értelmi út, a gondolkozás tudatos irányítása, amely áthidalja a látszólag áthidalhatatlan szakadékot a tudat-fölötti és a tudatalatti, az ész-szerű és az érzésben gyökerező világ közt. Ilyképpen a jóga minden végső és gyökeres megismerés kulcsa. A jóga útja az Én legyőzése, az önmagunkon aratott teljes diadal, a szó legteljesebb értelmében vett önuralom."
  • Szvámi Ráma: A jóga az önművelés és megvilágosodás egyetemes tudománya, célja az egyéni léleknek a kozmikus lélekkel való összeolvadása.
  • A.C. Bhaktivedánta: "Jógának azt a folyamatot nevezzük, amely összekapcsolja az embert a Legfelsőbbel".

A jóga eredete az Indus-völgyi civilizációhoz vezet minket vissza. Már Krisztus előtt 4000 körül találkozhatunk olyan feljegyzésekkel, ahol képeken meditációs pózokban ülő emberalakokat ábrázolnak. Gazdag művészeti anyag áll rendelkezésünkre, ha meg szeretnénk ismerni a jóga eredetét.

Írásos szövegek is átszövik India jógatörténetét. A Védák írásos gyakorlati útmutatót adnak az emberek számára a belső és az univerzummal való összhang elérésében. Krisztus előtt 900 körül használják először a jóga kifejezést a maihoz hasonló értelemben. Viszont míg az átlagos, nyugati ember a testgyakorlásra esetleg a légzésre fókuszál, a jóga ennél sokkal többet jelentett az indiai ember számára.

Krisztus előtt a második században élt az az indiai bölcs, Patandzsali aki először összefoglalta és leírta a jógát. Az ő meghatározása szerint a jóga a tudat alakulásainak uralása. 

Nyolc lépést különít el a jógán belül, ezek között a harmadikként bújik meg a nyugati világ jógájaként ismert asana (jógapóz) gyakorlás. Egy eszköz, mint az összes többi nyolc, mely felkészíti a testet és az elmét a lényegre, a végtelenre.

Patandzsali szerint egy jógapóz stabil és kényelmes, feszültségtől mentes, az elme pedig a végtelent szemléli.  

Ez első olvasásra - és lássuk be másodikra is - nagyon elvont, túlzottan spirituális, és tökéletesen összeegyeztethetetlen a mai kor elméjével, tudásával és tapasztalásával. 

Szerencsésnek érzem magam, hogy az első néhány év jógaóráin szó sem volt ilyenről, képzelem, ha az első egyik órán a tanár valami ilyesmivel nyitott volna, miközben- saját, nyugati perfekcionizmusomnak köszönhetően - feszülve haldoklom egy pózban, hogy most akkor függesszed figyelmedet a végtelenre. Kösz de nem kösz. 

A testgyakorlás egy lépés az elme lecsendesítése és a figyelem irányítása felé. A test és a lélek elválaszthatatlanul összefügg. Ha új módon mozgatod a testedet elkerülhetetlen, hogy belső változások is végbemenjenek. 

A jóga nyolc ága Patandzsali szerint:

Az első a Jáma vagyis kerülendő cselekedetek, a második Nijáma vagyis követendő cselekedetek. A bölcs szerint ezek azok az erkölcsi és életvezetési irányelvek amiket betartva sikeresen el tudjuk érni a céljainkat. Ezek közé tartozik például a nem ártás elve - melyből sok jógázó vegetarianizmusa ered.

A harmadik lépcsőfok maga az Asana, vagyis a testhelyzetek. Egy asana stabil és kényelmes, hogy belehelyezkedve képesek legyünk meditálni. Ehhez viszont a testet meg kell erősíteni, bizonyos részeken pedig el kell lazítani, hogy egészséges legyen és képes legyen mély, hosszú meditációra. Ezért ketté oszthatjuk a gyakorlatokat felkészítő és meditációs tartásokra. Előbbiek kondicionálják a testet, nyújtanak, erősítenek, hogy képes legyél egy-egy pózban hosszabb időn keresztül egészségesen jelen lenni, segítenek megtanulni lélegezni és koncentrálni. Utóbbiak a meditációs testhelyzetek.

A negyedik fok a Pranajama, vagyis a légzés, életerő feletti uralom, ennek a szabályozása. A légzés befolyásolásával az elméd felett szerezhetsz uralmat. Próbáld csak ki, egy kis játék! Lélegezz aprókat, kicsiket, csak a mellkasod teteje emelkedjen! - Fél perc sem telik el és feszült, ideges leszel. Aztán hunyd be a szemed. Lélegezz orron keresztül mélyeket, puhákat, egészen nagyokat, ne a mellkasod, hanem a hasad emelkedjen egy-egy belégzés alkalmával. Szintén elég fél perc arra, hogy megnyugodj és lecsillapodj, békés hangulatba kerülj. A prána szó levegőt, életenergiát, teremtő energiát jelent - a légzés uralásával és befolyásolásával a kitartó gyakorló képessé válik a testében lévő energiákat összegyűjteni, irányítani.

Az ötödik lépcsőfok a Pratjáhára, vagyis az érzékek uralása, a hatodik pedig a Dháraná, a koncentráció ami a meditáció előszobája. Véleményem szerint itt kezd igazán kihívás lenni a jóga gyakorlása, főleg a mai embernek. Közhely, hogy a huszonegyedik századi felgyorsult világunkban mennyire nehéz az információáradatból kimaradni, vagy tudatosan semlegesíteni, de igaz. Életem első meditációs óráján már letalább nettó három és fél perce voltam csukott szemmel török ülésben, de közben az egész heti teendőim, a bevásárlólisták és munkahelyi feladatok mellett még a barátaim szerelmi élete valamint a kedvenc sorozatom három féle végkimenetele is lepörgött elöttem. Lelkesen nyitottam ki a szememet, hgy húú de jó, már szinte vége van, az órára pillantva realizáltam a nem egész négy percet, és azt a szomorú tényt, hogy ennyi ideig sem tudok meglenni a futó gondolataim nélkül. A Dháráná célja, hogy megtanuld a zavaró gondolatokat kizárni az elmédből. A koncentráció gyakorlataival pedig megtanulod az elmédet, a fókuszodat irányítani. Ez a kettő egyébként egymást segíti.

A hetedik ág vagy lépcsőfok a Dhjána vagyis a meditáció maga. Ez nem egy módszer, hanem a tudatnak egy speciális állapota. Amikor hosszú időn keresztül sikerül a koncentráció segítségével a figyelmünket befele irányítani, és ott is tartani. Meditációt tanítani és elmondani szerintem nem nagyon lehet. Eszköztárat lehet adni hozzá, hogy a gyakorló lépésről lépésre eljuttathassa magát ezen áldásos és békés állapotba.

A nyolcadik lépés a Szamádhi, mely a jóga - és egyben a létezés igazi célja is. A jóga szútrákban Patandzsali a következő módon fogalmazza meg: "Ha a meditáció célja önmagában ragyog, a megfigyelés pedig a maga mivoltában megszűnik, akkor az elmélyedés: szamádhi.” 

Ezt egyfajta mindenséggel, örökkel, világgal való egyesülésnek fordíthatjuk le, mely minden jógi célja. Ez is egy tudatállapot, melyben a gyakorló éber és megtapasztalja a teljes boldogságot és a tiszta tudat áldott állapotát.

Források: wikipedia, jóga szútrák