Nem csak a jó pap tanul holtáig...

... hanem a jó edző is!

Egy nagyon érdekes élményem volt ma, amit szeretnék megosztani veletek. Az egyik ügyes teniszező kissrácnak, akinek kondiedzéseket szoktam tartani, beültem a teniszedzésére. Ezt, ha időm engedi, mindig meg szoktam tenni. Egyrészt, mert nagyon szépen játszik és egy szép mozgás mindig gyönyörködtet, de másfelől ezek az edzések mindig kis agytrösztté szoktak átalakulni. Én képviselem a mozgás és a biomechanika oldalát, kedves barátom Dani Dobs pedig a tenisz szakmai oldalát. Én teniszeztem gyerekkoromban, de soha nem tanítottam, igy a technikai részletekbe nem tudok beleszólni. Viszont mivel a testnek a mozgásmintái egyetemesek, mégis egy olyan perspektívát tudok nyújtani, ami egy másik szemszögből közelíti meg ugyanazt a problémát és igy közelebb tudja juttatni a játékost a kívánt eredményhez.

Srácunknak közepes szervája van. Sok a hibája, és ha be is megy, általában letámadják azt. Nem is akarok nagyon mélyen részletekbe merülni, a lényeg, hogy a feldobásában leltük fel azt a hibát, hogy túl magasra dobja a labdát, igy a találati pont pillanatában a fiúnak egy lefelé zuhanó lasztit kell eltalálnia, ezáltal megemelve a hibaszázalékot.

Ezt, amikor észrevettem, egyből a súlyemelés ugrott be.

Egy felvételnél amikor az ember alátekeri a könyökét a rúdnak és megtörténik annak a vállra felpolcolása, azt egy hirtelen mozdulattal végzi, miközben a rúd kvázi súlytalanul lebeg jobbik esetben,  ami egy kellően robbanékony felhúzásnak köszönhető. Itt nagyon oda kell figyelni, hogy milyen mélyen megyünk aztán alá a rúdnak, mert 10-15 cm-rel elnézve ezt a magasságot a rúd ránk zuhanhat, mivel helyet adtunk neki, hogy újra meginduljon a föld felé.

Ez a koncepció tette világossá, hogy egy alacsonyabb feldobással teniszezőnk egy sokkal stabilabb találati pontot érhetne el, ha a dobásának a magassága alapból nem haladná meg azt, és kihasználná annak pillanatnyi levitációját.

A szakmaiságtól kicsit eltekintve, arra akartam kilyukadni, hogy jó dolog, ha az ember ért valamihez, sőt még jobb, ha abban szakértő lesz. Ez viszont nem szabad, hogy ellenzőt helyezzen a szeme elé. Nekem is aztán elmagyarázták, hogy kell, hogy a labdának egy 2-3 cm-es visszaesése legyen ahhoz, hogy ne statikus labdát üssünk meg, hanem már kezdeti sebességgel módosítsuk annak pályáját, kiszedve belőle pár extra km/h-t. Így igazából  a fent emlitett példánál sem ruházhatóak át egy az egyben a súlyemelési alapelvek, de a nézőpont segített megoldást találni egy mozgás jellegű problémára. És a szerva javult. Csapatmunka :)

Mindig legyünk nyitottak új ötletekre, mert lehet, hogy épp az az ember fog rávezetni minket a keresett válaszhoz vezető ösvényre, akitől a legkevésbé várnánk.

Szeretnél időben értesülni ha új blogposzt, online tréning vagy videó van a láthatáron? Kattints és iratkozz fel! NEM spammelünk ;)
Itt Facebook közösséghez csatlakozhatsz mégtöbb hasznos és motiváló tartalomért!